
Ha a szalvéta mesélni tudna...
A Piszke Papírnál hiszünk abban, hogy a gondoskodás a mindennapok apró döntéseiből áll össze. Olyan papírtermékeket készítünk, amik megbízhatóak, szerethetőek – és közben igyekszünk felelősen működni.
Ez a szalvéta most egy pluszt is tud: egy kedves történetet, ami a csomag kibontásával indul.

Így készülnek a termékeink
A termékeink mögött valós munka van: gondosan szervezett folyamatok, figyelem a minőségre, és egy csapat, aki nap mint nap azért dolgozik, hogy a papír termékek egyszerűen csak jól működjenek.
Így kezdődik a mese...
A történet onnan jön, ahol a legjobb mesék születnek: egy kollégánk éveken át mesélte a gyerekeinek, akik minden alkalommal hozzátettek valamit. Így lett belőle egy olyan mese, amit nemcsak hallgatni jó, hanem együtt szőni tovább is.
A gondoskodás nyomában
Nyúl Anyu épp a konyhában rendezgetett, amikor Karcsi, a kis nyuszi beszaladt a szobába.
– Anyu! Kint a réten találtam valamit… egy furcsa, narancssárga jelet!
Nyúl Anyu mosolygott, és megsimogatta Karcsi fejét.
– Karcsi, az nem jel… az egy üzenet. Néha a legkisebb dolgok mesélnek a legtöbbet.
Karcsi már indult is vissza, amikor a tisztás felől egy ismerős hang hallatszott. Marci, a kis őr közeledett, mellette pedig Zsuzsi, a szarvasborjú lépkedett óvatosan.
– Sziasztok! – köszönt Marci. – Hallottam, hogy valami különlegeset találtatok.
Zsuzsi a földre mutatott, ahol egy apró virág mellett ott pihent az „üzenet”: egy narancssárga szalvéta.
– Szerintem itt tegnap piknikeztek – mondta halkan. – Csak… siettek.
Karcsi lehajolt, felvette a szalvétát, és elgondolkodott.
– Akkor ez most szemét?
Nyúl Anyu odalépett, és a rét szélén álló Öreg Tölgy felé intett.
– Nem, Karcsi. Ez emlékeztető. Arra, hogy ha valahol jól érezzük magunkat, akkor vigyázunk is rá. A gondoskodás nem nagy szavakból áll, hanem apró mozdulatokból.
Marci bólintott.
– A tiszta rét biztonságos rét.
Zsuzsi mosolygott.
– És a szép helyeket könnyebb szeretni.
Karcsi pedig – mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga – összeszedte a morzsákat, és rendbe tette a tisztást.
Amikor végzett, a szél megmozdította a füvet, és a rét egy pillanatra olyan lett, mintha azt suttogná: köszönöm.
Nyúl Anyu ekkor Karcsira nézett:
– Na látod… néha egy szalvéta is elindíthat egy jó történetet.
Vége… vagy inkább kezdete?
Ha szeretnéd, legközelebb is visszanézhetsz: az erdő lakói mindig tartogatnak egy új mesét.
Írj nekünk, hogy te hogyan folytatnád a mesét: marketing@piszke.hu
A mese szereplői

















